Neurológiai aranyér..
Szorongás, félelem, stressz kiváltotta végbélproblémák..

Egy beteg véleménye..

Mi az aranyér és mitől alakulhat ki?
Az aranyérről ki ne hallot volna már, korunk oly népszerű betegsége, hogy érdemes vele foglalkozni még a reklámokban is, hiszen a legjobb üzlet olyan készítményket értékesíteni, melyek minél több emberhez el tudnak jutni.. Gyakorlatilag, semmivel sem gyakoribb betegség, mint a régmúlt időkben volt, pusztán többet hallani róla a médiában, így részünkre is prezentálva azt a félelmet, hogy "Istenem, de jó hogy nekem nincs, hüü de mi lesz, ha mégis lesz"...
Szokták mondani "Az aranyér nem is betegség" és kissé korlátolt gondolkodással igazuk is lenne, de sajnos korántsem így van..
Az aranyér gyakorlatilag egy "víszér", azaz egy-kettő, vagy három megvastagodott, megnővekedett ér, mivel aránylag gyenge anyagból tákolta össze a teremtőnk, könnyen megduzzadnak és kellemetlenséget tudnak okozni..
Gyengébb esetben belső arnyérről beszélünk, mely nem annyira duzzadt, hogy külsőleg is láthatóvá váljon, rosszabb esetben pedig már külső arnyér esetén, méretét tekintve már kívülről is tapintható..
Cikkünknek nem célja, hogy bemutassa konkrétan orvosi szempontból az aranyér milyenségét, összetételét és orvoslását, erről rengeteg információt talál az interneten, hanem kialakulásának okait, melyekről eddig nem biztos hogy hallott..
Az aranyér és egyéb végbéltáji panasz kialakulásának elsődleges okozója, a záróizmok, melyek a popsinkban találhatóak, és arra hivatottak, hogy tudatosan, vagy éppen vegetatív módon szabályozzák székletvisszatartásunkat és ürítésünket..
Két záróizmunk létezik, melyekből a belső záróizom erőteljesebb és a vegetatív székletvisszatartásért felelős, emellett elsősorban az aranyér és a végbélrepedés okozója is..
Kialakulhat aranyér szülés alatti erölködéstől, erőltetett székeléskor, vagy akár edzés közben súlyzózástól is de önmagában nem tekinthető maradandó és problémás betegségnek. Nagyon könnyen gyógyítható, sokszor magától is visszaáll eredeti állapotába, de kenőcsökkel, kúpokkal és végső esetben proktológus által végrehajtott kisebb műtéttel könnyen megszüntethető a kellemetlen problémánk.
Az aranyér kiváltó oka lehet a záróizmok önkéntelen, vegetatív módon való összehúzódása, szorongás is, melyről alább olvashatunk..
Orvosilag arról, mi az aranyér..
Az aranyér kezelése..

Végbélrepedés és az aranyér összetévesztése..
Viszont sokan összekeverik az aranyér lehetőségét a végbélrepedéssel, ami nem bűn egy laikus számára, hiszen csak azt érezzük, hogy ott lent fáj valami.. Ha székeléskor szúró fájdalmat érzünk és enyhe vérzést tapasztalunk, akkor nem aranyérre kell gyankodnunk, hanem általában egy visszatérő, vagy néha előforduló végbélrepedésre..
Az aranyér ritkán vérzik, hiszen egy ér ha megpattanna, akkor több mennyiségű vért látnánk a kagylóban, míg sok esetben csak kisebb vércseppeket tapasztalunk.. A végbélrepedés egy jelentéktelen pici sebecske lenne, pár milliméter hosszan, ami nagyon hamar begyógyúlna és attól keletkezik, hogy székeléskor összeszorult állapotban van a belső záróizmunk..
A záróizom jelen esetben, mondhatnánk akaratunkon kívűl működik, azaz a belső félelmünkből, szorongásunkból eredő pszichés terhelés miatt a bélrendszerei izomzatunk és a belső záró izomgyűrű görcsös, tónusos összehúzódásban van..
Ez a reakció lehet eseti, de lehet visszatérő is..
Egy stresszes nap után, vagy egy felélemteljes reggelen, amikor már úgy kelünk, hogy semmi kedvünk a naphoz, máris okozhat egy olyan mértékű belső izomzat feszültséget, hogy a wc-n nem tudjuk magunkat elengedni és vegetatív módon, zárt záróizmokkal, nagy erővel sietve próbálunk megszabadulni az előző napi vacsorától és máris tapasztalható a fájdalom..
További esetben, már kezdünk szorongani a következő napi székeléstől, így a már éppen gyógyuló végbélrepedésünket ismét megterheljük a görcsös záróizomzattal és ez ismétlődhet..
Elsősorban az egész napos stressz és szorongás a kiváltó ok, mely miatt záróizmunk akár napközben is abnormális összehúzódásban van, így vegetatív, önkéntelen összehúzódással reagál legkisebb félelmünkre székeléskor..
Mindezek gyógymódja lehet a tudatos öngyógyítás, mely segít ellazulni és feloldja izomzatunk görcsös összehúzódását, vagy szakember segítsége, aki valóban tud segítséget nyújtani az ellazulásban..
A végbélrepedésben szenvedőket ha proktológián aranyérrel kezelik, annak orvosi szempontból nem sok értelme van, de talán sokat jelent, ha a beteg megnyugszik a tudattól, hogy kenőcsöt vagy kúpot kapott a panaszaira, így rendbe fog jönni..
Ha krónikussá nőtte ki magát és mindenkori panasszá vált a végbéltáji fájdalom, ne próbálkozzunk a proktológiával, hiszen csak tünetileg tudnak rajtunk segíteni, az igazi gyógyulást egy pszichiáter tudja számunkra biztosítani, akár terápiával, akár hangulatjavító gyógyszerekkel..
Proktólógia..

Aranyér, végbélrepedés és egyéb fizikai tünetek kialakulása a szorongástól..
Hallottunk már ilyen kifejezéseket.. "Zabszem van a ...-ban" v. "Gombóc van a torkomban" v. "Gombóc van a gyomromban"..
Nos, ezek a régmúlt kifejezések is arra próbálnak rámutatni, hogy bizony valamilyen fizikai tünetet produkál az izgalmi állapot, melyben éppen vagyunk.. Ez az említett esetekben ideiglenes stresszhatás, melyen ha túl estünk, ismét nyugalmi helyzetbe kerül izomzatunk, de mi van ha nem ? Mi van akkor, ha a stressz elhúzódik és ez a bizonyos zabszem egész nap gyötör minket.. ?
Alapvetően egy belső szorongásban élünk, sok esetben tudat alatt szorongunk és ha bárki kérdez minket, vagy akár elgondolkodunk rajta, nem is érezzük magunkat feszültnek.. De bizony azok vagyunk, és záróizomzatunk állandó még ha nem is fájdalmasan, de görcsösen szorít és elég egy minimális plussz izgalom, máris érezhető a hatás, azaz érkezik a zabszem..
Az izomzat szoríthat folyamatosan gyengébben, de néha szoríthat pánikrohamszerűen erősen és akár állandó kisebb hatás éri végbelünk, akár többszöri erősebb szorítás, sajnos aranyeret tud produkálni..
A szorongás általi záróizom görcse olyannyira vegetatív, hogy semmiképpen nem tud parancsra működni, hiába erőltetjük magunkra a nyugalmat, nem fog tágítani..Ebben az esetben már kizárólag a tartós nyugalom segít..
Ha megszűnik a stressz, szorongás, fellazul a záróizomzat normális értékre..
Hiába kérjük proktológus orvosunktól a segítséget, nem fog tudni segíteni addig, amíg nem kezeltük ki magunkat a feszült záróizomzatból...

Miért hallunk ritkán a lelki problémák okozta fizikai tünetekről ?
Roppant egyszerű a magyarázat.. Mert a proktológus sebészek már főként magánpraxisban dolgoznak és nagyon sok beteg jár hozzájuk a fent leírt tünetekkel.. Képzeljük el, hogy a betegek felét elküldenék pszichiáterhez ahelyett, hogy ők kezelnék őket..
Sajnos a mai világunk nem arról szól, hogy mi betegek meggyógyuljunk, hanem a gyógyszergyárak, értékesítők, üzletkötők, orvosok és aszisztensei pénzhez jussanak..
Ha kitudódna, hogy végbéltáji panaszunk sok esetben pszichés és a pszichiártiára tartozna, nyílván kevesebb beteg látogatná a sebészeket..

Lehet igencsak káros következménye az orvos titkolózásának ?
Ha a fent leírt problémák egyike olyan mértékben elhatalmasodna, hogy proktológiai mútétre kerülne sor, akkor igen...
Miért is? De szerintem már gondolja az olvasó...
A nagymértékben kialakult aranyér már oly kellemetlenségeket okoz, hogy műtétileg el kell távolítani, ami egy szorongás nélküli, egészséges beteg esetében rutinfeleadat, az nagy kárt tud tenni egy nem kezelt pszischésen szorongó beteg esetében..
A műtét sikeresen lezajlik, majd a beteg jóhiszeműen lábadozik és 3 lehetőség közül választhat tudtán kívűl...
Vagy annyira elégedett a műtéttel, hogy tudat alatt teljesen megnyugszik és lelkileg már elmúlik a szorongása..
Vagy mindennel elégedett és egy időre elmúlik a szorongása lábadozás alatt, de ahogy visszatér az életbe minden kiújúl, hiszen rendben lekezelték őt, de belső zároizom még mindig önkéntelenűl görcsöl, így hamarosan ismét a proktológián találja magát...
Vagy, és ez a legrosszabb eset, hogy a sikeres műtét után megmaradt a szorongás és így még a műtéti seb is gyötrelmet fog okozni neki, hiszen egy friss seb igazán nyugalom vágyna, nem pedig állandó terhelés alá téve..

Mindent összefoglalva :
Ha Ön rendszeres, krónikus végbéltáji panasszal küzködik, vizsgáltassa ki magát, hogy biztos legyen benne, nincs-e olyan szervi problémája, ami kezelésre szorul.. Ha ezekről meggyözödött és a fentiekben leírt tünetei rendszeresen visszatérnek, keressen fel egy olyan szakembert, aki szívesen foglalkozik Önnel neuróterápián, pszichológián, vagy pszichiátrián...
A cikk írójának mindezekre maga kellett ráébredjen 2 éves gyötrelme alatt és azóta redszeres kedélyjavító tablettákon kell éljen, de köszönöm érdeklődésüket... Jól vagyok.. !!